A Magyar Költészet Napja

1964 óta április 11-ét - József Attila szÜletésnapját - a Magyar Költészet Napjaként ÜnnepeljÜk.
Ez alkalomból Pápes éva mûvészeti íróval találkozhattak könyvtárunkban az érdeklõdõk, akinek 2007-ben jelent meg a Szavak egy hangsúlytalan világból címû verseskötete. Beszélgetõtársként közremûködött Bogár István aikido mester, a Domberdõ Természetvédelmi Alapítvány elnöke.

1964 óta április 11-ét - József Attila szÜletésnapját - a Magyar Költészet Napjaként ÜnnepeljÜk.
Ez alkalomból Pápes éva mûvészeti íróval találkozhattak könyvtárunkban az érdeklõdõk, akinek 2007-ben jelent meg a Szavak egy hangsúlytalan világból címû verseskötete. Beszélgetõtársként közremûködött Bogár István aikido mester, a Domberdõ Természetvédelmi Alapítvány elnöke.

Immár 13 éve élek az Õrség egyik kis falujában, ahol megtanultam másként nézni az emberekre és a természetre. Itt vált fõ tevékenységemmé a gondolkodás és ezzel egyÜtt az írás is. Kedvenc témám valamikor a film volt (mozgókép és média tanári diplomám is erre utal), de mellé felzárkózott minden olyan terÜlet, ahol az ember reagál a körÜlötte élõ világra - legyen az irodalom, képzõmûvészet, film vagy bármi más... Szívesen írok errõl is arról is. Mostanában fõként a mesékrõl...

meghaltak a szavaim, vékonyak, mint a papír
sem súlyuk, sem kiterjedésÜk
mint az aranyláncok az emberek nyakán
simák, vagy mintázottak, súlyosnak tûnnek, értékesnek
pedig csak haszontalan díszek

emlékszem, gyerekkoromban voltak szagos szavak, olyanok,
mint a szegfûszeg, langyosak és
hidegek, némelyik éles volt, mint a tõr, de volt olyan is, amit
nem lehetett elég sogáig tartani,
hogy el ne múljék a fény a torkomból

azt mondják volt egy Eldorádó, és hogy Atlantisz elsÜllyedt
pedig csak a szavainkat veszítettÜk el
aranyvásoként él emlékeinkben és reménykedÜnk,
hogy egyszer megtaláljuk

/Pápes éva: Szavak ciklus/

Pápes éva kritikáival, sokfelé nyitott, sok mindenre fogékony esszéivel jó ideje jelen van irodalmunkban. újabban versekkel jelentkezett a dunántúli folyóiratokban. Java verseiben élete válságos helyzeteit rögzíti. Verseinek nemcsak az anyaga, hanem megformálása is drámai természetû. Hatásos, olykor naturalisztikusan nyers, merész képekkel megterhelt, hézagokkal megszabdalt írásai olyanok, mint egy-egy erõs sodrú drámai monológ. KerÜli a szépelgést, a köznapi nyelv goromba fordulatait jó érzékkel építi verseibe.

/Lator László/


Az oldal nyomtatása