Jeruzsálem ókori történetének régészeti emlékei

„Jeruzsálem ókori történetének régészeti emlékei – Utazás Dávid király városába” címmel elérkeztünk régészeti sorozatunk utolsó állomásához 2019. május 16-án.

Baksa Melinda könyvtáros nyitotta meg az estet, majd röviden felelevenítette az elmúlt hetek történéseit. Ezt követően dr. Paczolay Ilona – aki rendszeres látogatója volt e sorozatnak – egy saját verssel lepte meg vendégeinket.
Frend László lelkész Izraelt, mint vallási központot mutatta be. Előadásában utalt arra, hogy Isten ismeri a történelmet, fenntartja gondviselését, szeretné elérni az embereket és helyreállítani a rendet.
Dr. Gürtler Katalin ismét rengeteg információval szolgált a közönségnek. Elsőként a város bibliai elnevezéseiről hallhattunk, majd képekkel illusztrálva végigkövethettük a történetét a kánaánitáktól, a török koron át egészen napjainkig. A régésznő érdekességként említette azt is, hogy Jeruzsálem 5 dombon épült, nagyon magasan fekszik, nem érint karavánutat, valamint egyetlen folyó sem található ott, két forrás látja el a települést. A kézzel fogható bizonyítékok is szóba kerültek: Kürosz király felszabadítás rendelete babiloni fogságból, akkád nyelvű ékírásos szilánktöredék a jebuzeus levéltárból, a Warren akna, az Ezékiás-féle alagút és Jeruzsálem befalazott kapui. Zárásként pedig egy virtuális utazáson vehettünk részt: Salamon templomának rekonstruált változatát tekintettük meg.


Az oldal nyomtatása